Gitárhúrokról általánosságban

image001

Sok gitáros jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a húrok szerepének, mint azt valóban kellene, illene.  Pedig a hangszerhez és a játszandó zenei és/vagy gitározási stílushoz megfelelően választott húrkészlet akkora különbséget jelenthet hangzásban, mintha egy másik gitáron játszanánk.

Ennek egyébként semmi akadálya, mert manapság az összes jelentős gyártó húrjai kaphatóak kis hazánkban – a teljesség igénye nélkül ABC-sorrendben:

Aquila, Augustine, Cleartone, Curt Mangan, D’Addario, Dean Markley, DR Strings, Duesenberg, Dunlop, Electro-Harmonix (EHX), Elixir, Ernie Ball, Fender, Floyd Rose SpeedLoader, GHS Strings, Gibson, Gorstrings, Hannabach, Hartke, John Pearse Strings, La Bella, Luthier, Martin, Newtone, Oasis, Pyramid, Rotosound, Savarez, Thomastik, Warwick, stb.

Általános szabály viszonylag kevés van, mert ez annyira egyéni dolog.  Mindenkinek saját magának kell kikísérleteznie, tehát az első néhány alkalommal lehetőleg más-más húrkészletet felszerelve, s azokkal játszva, hogy őneki melyik húrkészlet játszhatósága és hangzása tetszik a legjobban.  Praktikus, ha egy kis jegyzetet vezetünk erről, azaz a húrok-húrkészletek ránk gyakorolt hatásáról – lehetőleg a húrcserét követő első benyomásainkat írjuk le, mert akár napok-hetek múltán is kopik nem csupán a húr, ám még az emlékezetünk is.

Érdekességképpen megemlítendő, hogy egyes gitárosok, mint például a nemzetközileg (is) ismert és elismert magyar gitárművész, Szabó Sándor, a G-húrt tartják egy akusztikus gitár, és főként egy klasszikus gitár letesztelésére a legalkalmasabbnak.  Úgy tartják, hogy „a gitárok általában nagyon érzékenyek a G-húr rezgéseinek visszaadására”, s emiatt „ha egy gitáron bármilyen G-húr jól szól, akkor az egy jó rezonátor, azaz egy jó gitár”.

(Zárójelben egy érintőlegesen ide tartozó érdekesség:
Élt egy hazánkfia, az 1883-ban Békéscsabán született Kvasz András, egy találékony mechanikus tele remek ötletekkel, aki a magyar aviatika egyik megteremtője volt.  Őt, illetve a munkásságát még személyesen Blériot is ismerte és elismerte.
S hogy miért hozom őt itt fel?  Azért, mivel Kvasz a repülőgép szárnyainak merevítő huzaljait a zongora G-húrjaiból készítette, s ez a megoldás csodásan bevált!  Ez azért is nagy ötlet, ugyanis a repülés hőskorában a legtöbb szerencsétlenség a huzalok elpattanása miatt történt, és ez még nyugaton is így volt, noha ott már akkoriban is nagy laboratóriumok kísérleteztek a magas szakítószilárdságú fémhuzalok elkészítésével.  Ehelyett jött egy magyar, és a zongora G-húrjával megoldotta a kérdést.
Úgy tűnik, a G-húrok tudnak valamit.
Egyébként Müller Péter író Kvasz Andrásról, illetve az ő életéről írta A madárember című könyvét.)

Íme, egy összefoglaló cikk a hangszerhúrokról.  (2012. június)

S ha már húrok, akkor itt egy cikk az alternatív gitárhangolásokról.  (2006. március)

A „jó, de hogyan rakjam fel, hogyan cseréljem le” kérdésekre pedig itt található segítség.

Sajnos, azt is hozzá kell tenni az eddig leírtakhoz, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy egyes különleges(ebb) húrok továbbra se feltétlenül kaphatóak kis hazánkban!  Ezeket ilyenkor valamelyik külföldi netes hangszerkereskedő oldalról kell megrendelnünk, esetleg közvetlenül a gyártótól.

Ez a cikk arról szól, mit tehetünk még a húrok lecserélése mellett a gitárunk hangzásának javítása érdekében.  (2011. február)

avagy mi micsoda a gitárok között

Powered by:

Copyright © Gitárlexikon 2016. Minden jog fenntartva!
A Gitárlexikon weboldalán található tartalmak szerzői jogvédelem alá tartoznak. Tilos a weboldalról előzetes írásbeli engedély nélkül a tartalom egészét vagy egyes részeit bármely formában átruházni, terjeszteni, reprodukálni, vagy a saját személyes használatot meghaladó mértékben tárolni vagy kinyomtatni!